Egy nagyon különleges tánccsoporttal találkoztam Árpádföldön, a Timur utcai Oxifitt fitness stúdióban. A stúdió tulajdonosának, Bárdos Andrea lányának, Köteles Évának hastánccsoportjáról van szó, aki mint orientális (keleti) táncpedagógus tanítja a hastáncot már jó ideje – fiatal kora ellenére. Évának azonban van egy nővére, Kati, aki sajnos értelmi fogyatékos. A kedves mosolyú, széparcú, 23 éves lányt nagy szeretettel, gondoskodással veszi körül családja, és minden lehetőséget megragadnak, hogy boldoggá tegyék őt. Így jutott eszébe Évának az az ötlet, hogy Katit és néhány csoporttársát, aki erre kedvet érez, hastáncra tanítsa. Az ötletet megvalósítás követte, s idén januárban megalakult a két Katiból, két Anitából, s az őket segítő három felügyelő pedagógusból álló különleges hastánccsoport. A lányok nagyon lelkesek és boldogok, öröm nézni csillogó szemüket, gyerekes ujjongásukat az órán, melybe bepillantást nyerhettem. Kedvemért – és a fotó kedvéért – beöltöztek abba a csili-vili, csilingelő hastáncruhába, amelynek a színeit ők tervezték, majd saját maguk varrták meg az intézmény varrodájában. Alig lehetett őket előcsalogatni az öltözőből, olyan izgatottan készültek, sminkeltek. Mikor végre előbújtak, látszott a tekintetükön a kérdés, hogy ugye, szépek??? Aztán eltáncolták azt a táncot, amivel október 8-án felléptek az Értelmi Fogyatékosok Nemzetközi táncversenyén, amely az Ötvös 10. Kulturális Központban került megrendezésre. Fellépésüket oklevéllel díjazták, de a legnagyobb jutalom a sok munkáért, gyakorlásért mégis maga a tánc volt a reflektorfényes színpadon! Ez volt az első fellépésük, kezdőként egy rutinos versenyzőmezőnyben! Nagyon sokat fejlődtek a lányok, mióta táncolnak, hiszen a csoportmunka, az együttdolgozás, az egymásra figyelés, a koreográfia megtanulása nemcsak a testüket dolgoztatja, szellemileg is komoly feladatokat ró rájuk. Javult a koordinációs készségük, mozgásuk, ritmusérzékük, és a zene jótékony hatásait se felejtsük. Éva nagy-nagy szeretettel foglalkozik velük, gyakorlatilag térítés nélkül. Időnként hoznak a lányok száz forintot, hogy érezzék, ők is adnak valamit. Az összegyűlt forintokból aztán füstölők és gyertyák lesznek a hangulatosabb órákért. Kapcsolata a lányokkal nem korlátozódik a táncra, sokszor keresik meg problémáikkal, mint egy bizalmas barátot, vagy családtagot. A lányok többsége mögött nem áll támogató család, életük java részét intézményben töltik bentlakásosként. Ez a kis csoport testüknek-lelküknek is gyógyír, és olyan színt hoz az életükbe, amit eddig soha nem tapasztalhattak, s melyet Éva részéről az önzetlen segítségnyújtás, szeretet és együttérzés táplál. Ám ezt az önként felvállalt, csodálatos feladatot csak így lehet csinálni – csak így érdemes… Az árpádföldi, fogyatékkal élők hastánccsoportja, az Alimah Orientális Tánccsoport egyre több felkérést kap sportnapokon, falunapokon, jótékonysági bálokon való fellépésre. Tiszta szívből gratulálunk a csoport minden tagjának csodálatos teljesítményükért és kitartásukért, Köteles Évának, a csoport mentorának pedig áldozatos munkájáért, mellyel azoknak segít, akiknek a legjobban szükségük van rá! Szőke Kati |