MÉG EGY KICSIT VÁRNI KELL!

November 22-én hajnalban lép át a Nap a Skorpió télkezdő havából a Nyilas havába. A Nap csillag e jegyben erőt képvisel, azaz jól érzi magát. A Nyilas tüzes jegye a belső melegséget és tüzességet képviseli, vagyis a tél ellenére képes bennünket „melegíteni”. Ez azt jelenti, hogy hitet, reményt ad. A karácsonyra készülődés, az otthon melegsége, az emberi kapcsolatok fontossága kerül fókuszba. Törekednünk kell tehát a belső hitünk erősítésére, törekednünk kell arra, hogy bármi is történjék a földi létben, biztonságba tudjunk vonulni önmagunkba, erőt nyerjünk önmagunkból. Erre csak a magabiztos ember képes, vagyis dolgoznunk kell ezzel a már meglévő, vagy kialakulóban lévő képességünkkel! Pénzügyek területén óvatosan bánjunk minden egyes hosszú távra kötött szerződéssel (egy-két év is hosszú távnak minősül ez esetben). Mindenféle pénzügyi tranzakciót, ami eltér a megszokott kiadásoktól, többször is járjunk körbe, ellenőrizzük, hogy valóban szükséges-e az a kiadás, valóban megéri-e az anyagi ráfordítást. Az ajándékok vásárlásával hasonló a helyzet, meg kell néznünk, hogy mire és mennyit költünk, természetesen ez így elég közhelyesen hangzik, most mégis kétszer olyan fontos odafigyelni a kiadásainkra, mert a bevétel, bevételek később és nem úgy érkezhetnek meg, ahogyan azokat vártuk. December vége táján családi összezördülésekre is számíthatunk, sajnos sok csak és kizárólag konvencionális kapcsolat szakadhat meg. Ez jelentheti olyan rokoni kötődéssel rendelkező kapcsolatok teljes megszakítását, ahol csak az udvarias találkozások, de nem a mély szeretetből eredő kötődés tartja össze a szálakat. Ezek fájdalmasak, sokszor hangos „szakítások” lehetnek, de be kell látnunk, hogy csak azoknak a kapcsolatoknak van és lesz értelme, amikből töltődni tudunk és nem azoknak, amelyek elveszik és viszik az energiáinkat. A 2013-as év karácsonya nem lesz könnyű megélés, ugyanakkor spirituális, vagyis szellemi fejlődés tekintetében sokat hozhat a tiszta kommunikáció terén. Mit is jelent ez? Megtanulunk nemet mondani az előzőekben említett konvencionális kapcsolatokra, az ebből adódó nehézségek árán pedig megtanulunk felelősséget vállalni a döntéseink következményeiért. Ez pedig érzelmileg felnőtté, felelősségteljes felnőtté, valódi bölcs lélekké kovácsolhat minket. Abban ugyan sokszor nincs döntési jogkörünk, hogy mit hoz a sors, az élet, de abban van, hogy az elénk rakott feladatokat hogyan éljük meg. Jelen esetben kellő komolysággal és szembenézési képességgel igazán áldott, valóban mély karácsonyi, ünnepi hangulatot tudunk teremteni. A tiszta kommunikáció a magunkkal szemben megnyilvánuló őszinteséget takarja, hogy fel merjük vállalni azt, amit érzünk belülről, hogy merünk arra menni, amit helyesnek hiszünk (még akkor is, ha környezetünk ezt nem támogatja). Erről is beszélnünk kell, vagyis arról, hogy sokszor úgy érezzük, a közvetlen környezet a legnagyobb ellenség, ha változtatásról van szó (ez fordítva is így igaz, ha egy közeli ismerős változik, mi magunk is gyakran ellene lehetünk az ő felemelkedésének). Ez azért van így, mert kényelmesek vagyunk, környezetünk is és mi magunk is. Kevesen képesek igazán nagy változtatást véghezvinni, és nem azért, mert nincs elég erejük hozzá, hanem azért, mert ahhoz, hogy világrengető fordulatok történjenek, ki kell lépniük, ki kell lépnünk a komfort zónánkból. Az pedig, hogy mennyire akarunk változtatni, sok esetben attól függ, hogy mennyire érezzük magunkat szűken ebben a bizonyos zónában. Minél jobban feszít a rács, annál inkább motiválttá válunk a változtatásra. A dolog hosszú távúsága pedig függ az előzőleg megélt „szűk tér” fájdalmasságától, vagyis ha hosszú ideig fájt, hosszabb ideig vagyunk képesek formálódni. Az első lépések után pedig jöhet a külső környezettel való találkozás. Ez a második megkérdeztetés, hogy valóban akarunk-e változtatni. A külső környezet természetesen azért nem akarja a mi változásunkat általában, mert akkor újra kéne tanulni, hogy mi kik vagyunk valójában, új szabályokat kéne felállítaniuk és ez egyszerűen szólva melós. Fontos, hogy ezért ne haraggal tekintsünk a környezetünkre, mert ez a harag-érzés rengeteg energiát felemészt bennünk, amit egyébként a változtatásra használhatnánk fel. Egyszerűen hagyjuk ott, zárjuk ki azokat a szituációkat, embereket, akik jelen pillanatban nem tudnak a segítségünkre lenni. Az idő mindent megold és ez valóban így van, majd megszokja a világ is, hogy most már máshol a helyünk benne. Ezekkel a gondolatokkal kívánok Igazán Áldott és Őszinte Karácsonyi Ünnepeket, illetve készülődést a karácsonyra.
Laki Beáta
Aranyosi Ervin: Változás… Úgy hiszed, saját életedet éled, és teszed mindazt, mi tőled várható? Miközben te az Istenedet féled, csak kuncog rajtad a Mindenható! Tudd meg, szabad vagy, bármit megtehetnél, – boldogan, vígan élnéd életed. Félelmet keltő, bolond gombát ettél, s elhitted élni csakis így lehet. Jó Atyád küldi jelzéseit sorban, – lelked és tested, csak ezért beteg! Tünetnek hívják, a földi pokolban. Változnod kéne, de te nem mered! Ne arra várj, hogy változzon világod. Az változik, ha itt az ideje! Az ÚJ-nak magját magadban találod, – a réted ültesd virággal tele! S ha mered tenni, változik világod, a szürkeséget napfény váltja fel. Olyat is látsz, mit ember sose látott. a földi síkra a mennyet hozva el. |