|
Naggyá lenni, alkotni…
Július 22-én, néhány perccel éjfél előtt a Nap megérkezik saját otthonába, az Oroszlán jegyébe. Szó sem lehet azonban lustálkodásról, semmittevésről: aktív, tüzes energiák hatják át az előttünk álló hónapot, melyek cselekvésre, alkotásra ösztönöznek. A Marsnak köszönhetően időnként elhamarkodott cselekvésre, a Jupiter helyzetéből adódóan pedig fontos, nagy tettekre.
Maga az Oroszlán jegy bizonyos értelemben megfelel a gondtalan gyermekkornak, amikor az ember úgy játszik, épít, teremt, mintha bármi lehetséges lenne. Helyesebben, még egy olyan valóságban van otthon a lélek, ahol valóban bármi megtörténhet.
Ott, ahol van a családban óvodás gyerek, a nyári hónap – minthogy ilyenkor az óvodában is szünetet tartanak – könnyen hozzásegíti az embert az említett korszak újbóli átéléséhez.
A nehézség „mindössze” annyiban mutatkozik, hogy manapság a szülők nem egyszerűen képtelenek átlépni a csodák birodalmába, de még a gyereket is igyekeznek mielőbb kirángatni onnan. Magyarán, inkább okosságra nevelik, földhözragadtságra, mint a képzelet szárnyalására biztatják. Holott mindennek rendelt ideje van. A csodák birodalmában tartózkodásnak, amely világ teljes jogú lakói a manók, boszorkányok, varázslók, krampuszok, orkok, fogtündérek; és ideje van a kötelességeknek, feladatoknak, rációnak. Utóbbiaknak az iskolában van a helye, s ideje.
Az Oroszlán hava viszont az óvoda mellett az iskolában is nyári szünidő. Továbbmegyek: még a legkomolyabb munkahelyeken is ekkorra esik a nagy szabadságolás (parlament, oktatás, bíróságok, állami hivatalok). Mindez nem véletlenül van így, és nem pusztán csak meteorlógiai okokból. Mert akkor az építőiparban tartanának szünetet, nem a légkondicionált hivatalokban. Az Oroszlán hava a maga alaptermészeténél fogva a gondtalan játékos kikapcsolódás ideje.
Mit tehetünk, hogy ezt elősegítsük? Gondolva arra az esetre, ha a nyári szabadság mégsem lenne erre a hónapra ütemezhető – vagy igen, de szeretnénk tudatosan kihozni belőle a legtöbbet. Két egyszerű ötlet:
Próbáljuk meg visszahozni életünkbe a gondtalan gyerekkort. A realitások talaján maradva, mondjuk naponta fél-egy órácskára. (Lehet persze hosszabb időre…) Addig nem dől össze a világ, ha letesszük, nem csak a kötelességet, hanem azt a túl komoly felnőtt gondolkodást, az aggódást, számolgatást, pesszimizmust. Csináljunk valami olyat, amit gyerekkorunkban szerettünk, vagy most szeretnénk, ha gyerekek lennénk.
Lehet ugyanaz a kettő, de lehet egész más. Gondolkozhatunk azon, még inkább eljátszhatunk a gondolattal: mit tennénk, ha bármi lehetséges lenne? Nem foglalkozva olyasmivel, hogy de mit szólnak hozzá, mennyibe kerül, és különben is hány éves leszek, mire tisztességesen megtanulom (pontosan annyi, mint akkor, ha nem tanulnám meg).
A másik, amit érdemes szem előtt tartani a Jupiter jegyváltásából adódóan: legyen olyan tervünk, ami túlmutat, időben és jelentősségben a nyári szabadságon, a jelen pillanaton, a mostani élethelyzetünkön, a szűkebb környezetünkön. Ami nem csak minket gazdagít, épít, gyarapít, hanem valamilyen – az Oroszlán havában inkább nagyobb – közösség javára szolgál.
És megérdemelt lustálkodást is kívánok mindenkinek, a jó meleg tengerparti homokban.
Tóth Éva Ágota |
