Március 1-jével alakul át a szociális támogatási rendszer. A változtatásokkal a kormány célja az, hogy a rászorulók átláthatóbb és igazságosabb keretek között juthassanak hozzá az őket megillető támogatási formákhoz. Helyi szinten az önkormányzatokra lesz bízva, hogy hogyan szabályozzák a segélyezési rendszerüket – mondta lapunknak Dr. Csomor Ervin a XVI. kerület alpolgármestere.
A segélyezésben szabad kezet kap a képviselő-testület – a cél, hogy csak a rászorultak jussanak támogatáshoz
A jogszabály szerint több eddigi szociális támogatás elnevezése megváltozik ugyan, de a szociális támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem fog csökkenni. A változtatások szerint szociális támogatásokat márciustól két helyről kérhetnek az érintettek: egyrészt a járásoktól, másrészt a helyi önkormányzatoktól (Budapesten mindkettő kerületi szinten működik). A szociális támogatásoknak ennek megfelelően két formája lesz: a járásoknál az úgynevezett jövedelemkompenzáló-, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosítsanak egyfajta minimumot a „túléléshez”, ha nincs más jövedelme. Kiadáskompenzáló támogatást pedig azok kérhetnek, akiknek nehézséget jelent a rezsi, vagy más családi kiadás kifizetése. A foglalkozás-helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély átkerül a kormányhivatalokhoz, a kormányhivatal fogja ezt a jövőben folyósítani, ott kell majd kérelmezni. Gyakorlatilag ezen a két segélyen túlmenően, valamennyi korábban nevesített forma, mint például lakásfenntartási támogatás, a méltányossági ápolási díj, adósság-kezelés, óvodáztatási támogatás, önkormányzati segély, kiemelt támogatás, temetési segély, táborozási hozzájárulás, tankönyvtámogatás megszűnik, mint elnevezés - magyarázza az alpolgármester. Az önkormányzatoktól kérhető kiadáskompenzáló támogatások elnevezése márciustól egységesen „települési támogatás” lesz. Ebbe tartoznak majd bele a korábbi különböző átmeneti-, családi krízis-, lakásfenntartási- vagy más címen kifizetett segélyek. Az önkormányzatoknak rendeletet kell alkotniuk az úgynevezett települési támogatás feltételeiről, melynek helyi rendszeréről, szempontjairól, igénylési feltételeiről, valamint a segély összegéről márciusig valamennyi települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletet kell alkotnia. Ebben a folyamatban semmi nem köti meg az önkormányzatok kezét, teljesen szabadon alakíthatják ki a szabályozás tartalmát. A kerületben februárban tárgyalja az önkormányzat az új rendeletet. A kormány szándéka szerint e támogatás felső határa (az öregségi nyugdíjminimum összege) legfeljebb 28 500 forint lehet havonta – jelezte Csomor Ervin. Ez a rendszer, ha jól csinálják, akkor igazságosabb lesz, hiszen helyben, az önkormányzatoknál jobban látják, ki a valóban rászorult, és ki az, aki csak vissza akar élni a támogatási rendszerrel. Az alpolgármester szerint, ha jó rendeletet alkotnak, akkor a támogatást valóban csak a rászorultak fogják kapni, a nem rászorultak pedig kimaradnak belőle. Például, aki eddig alkoholra költötte a pénzét és több alkalommal közterületen ezért őt megbüntették, vagy mondjuk kirívóan közösségellenes magatartást tanúsított, akkor az önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy azt mondja: nem kaphat segélyt, aki a közterületen történő alkoholfogyasztás szabályait megsérti. De ugyanígy az önkormányzat azt is megállapíthatja, hogy figyelembe veszi a kérelmező vagyoni viszonyait és egy bizonyos szint felett nem jár segély. Vagy esetleg, úgy is rendelkezhetünk februárban, hogy ha valakinek adótartozása van, elesik a jogosultságtól – tette hozzá Csomor Ervin.
A kormány az átalakítást azzal indokolta, hogy átláthatatlan volt a szociális támogatási rendszer, és nagyon kusza volt az is, milyen segélyt finanszíroznak helyi, járási vagy állami szinten. Az önkormányzatok jelzései szerint sok volt a visszaélés, becslések szerint pedig a támogatások mindössze 60 százaléka jutott el a legrászorultabbakhoz. |