Hogyan zajlik egy bioindikációs vizsgálata
Szerzőnk XVI. kerületi lakos, okleveles mérnök, s egyúttal figyelmes szemlélő: patakparti séta közben vette észre, hogy egy (vélhetően illegális) csatornabekötésen szennyvíz folyik a Szilas-patakba. Az alábbi cikkben összefoglalja, hogy miként jár el ilyen esetben egy valódi szakember.
A szennyvíz befolyása a Szilas-patakba
Napjainkban igen fontossá vált környezetünk tanulmányozása, és a benne zajló folyamatok megértése. A természeti környezet, ahol élünk az utóbbi évtizedekben igen nagymértékben károsodott. Ennek az volt az oka, hogy az emberek nem törődtek a tetteik következményeivel, és gátlástalanul elkezdték az erőforrásokat kiaknázni. Környezetünk védelme érdekében elhatároztam 2012-ben, a szakdolgozatomban a lakóhelyemhez közeli környezeti problémát fogok megvizsgálni. Kerületi lakosként több alkalommal töltöttem a szabadidőmet a Szilas-patak mentén, majd egy séta alkalmával felfigyeltem egy csatornára, amelyből igen kellemetlen és szúrós szagú víz folyt bele a patakba. Így a Szilas-patak vizsgálata mellett döntöttem. A patak környezeti állapotát bioindikációs és kémiai vizsgálatokkal elemeztem. A helyszíni kémiai vizsgálatok során, gyorsteszt segítségével pH értéket, nitrit (NO2-), nitrát (NO3-) és ammónium (NH4+) tartalmat mértem. A bioindikációs vizsgálatok során olyan tesztszervezeteket alkalmazunk, amelyek a környezetben megjelenő szennyező anyagokra valamilyen biológiai választ adnak. Az adatokból a kiértékelés után, egy következtetést lehet levonni a szennyező anyag jelenlétére és veszélyességére vonatkozóan. Vízi rendszerek esetében zöldalgákkal, ágas csápú rákokkal, vízibolhákkal és halakkal szokták elvégezni ezeket a kísérleteket. A vizsgálat során azt kutatják, hogy eredeti töménységben, illetve egy ismert hígítási sor mentén hígítva, időegység alatt a tesztszervezetek hány százalékát pusztítják a vizsgált mintában levő összetevők. (Szoboszlay & Kriszt) Az ökotoxikológiai vizsgálatok közül Daphnia (Vízibolha) tesztet, Lemna-tesztet, Csíranövény tesztet végeztem el. A mérések elvégzése érdekében több mintavételi pontot jelöltem ki a Szilas-patakon. Az első mintavételi pontot a vizsgálandó csatorna előtt 300 méterrel, a másodikat vizsgálandó csatornánál, a harmadikat pedig a vizsgálandó csatorna után 300 méterrel jelöltem ki. Az általam vizsgált terület környezeti állapotának feltárása alatt, 3 mintavételi időszakra került sor. Az első mintavétel 2011. áprilisában, a második 2011. szeptemberében és a harmadik 2012. júliusában volt. Az elvégzett bioindikációs vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a csatorna befolyása előtt vett vízminták esetében, a tesztszervezeteknél nem volt tapasztalható pusztulás vagy csak igen csekély mértékű. Nitrit, nitrát és ammónium tartalom vonatkozásába a minták jó minősítést kaptak. Tehát a csatorna előtt nem volt tapasztalható negatív hatás. A befolyásnál vett minták estében már igen nagy mértékű, 80%-os pusztulás volt kimutatható. A vizsgálatot egy hígítási sor mentén is elvégeztem, és még a tízszeres hígítás estében is 40%-a pusztult a tesztszervezeteknek. A kémiai vizsgálatok eredménye alapján nitrit (1,5 mg/l), nitrát (150 mg/l) és ammónium (5 mg/l) tartalom tekintetében a minták szennyezettnek bizonyultak. Nagy valószínűséggel a csatornából a patakba kerülő víz szennyvíz volt, mivel magas nitrit, nitrát és ammónium koncentrációk voltak kimutathatók. A befolyás után vett vízminták estében mérhető volt a csatorna negatív hatása. Az ökotoxikológiai vizsgálatok a minták esetében 50% pusztulást mutattak. A hígulás következtében a nitrit (0,4 mg/l), nitrát (30 mg/l) és ammónium (1,5 mg/l) tartalom csökkent, de még a szennyezett minősítést kapták a minták. A vízminták eredményeinek a kiértékelését, majd kategóriákba történő besorolását, a MSZ 12749:1993 (Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés) szabvány alapján végeztem el, a mintavételi időszakokban. Összefoglalva azt lehetett mondani, hogy a csatorna befolyás felett a víz minősége jó, de ezt követően, a vízben szennyezettséget lehetett kimutatni nagyobb távolságokon. A Szilas-patak körül igen összetett és sokszínű növény és állatvilág épül egymásra és a vízre. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a megelőzésre és az esetleges szennyezések gyors felderítésére és megszüntetésére. A vizsgálatok befejeztével az illetékes hatóságnak bejelentést tettem, ezt követő időszakban többször is látogatást tettem a Szilas-patak környékén, hogy megfigyeljem a csatornát. A szennyezett víz patakba jutása a 2013-as év elején szűnt meg. Az említett esetet követően, a vízminőség változásának ellenőrzésére 2015 januárjában újra elvégeztem a vízvizsgálatokat. A bioindikációs vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a csatorna a befolyásnál és 300 méterrel utána vett vízminták estében, a tesztszervezeteknél nem volt tapasztalható pusztulás. A kémiai vizsgálatok eredménye alapján nitrit (0,03 mg/l), nitrát (5 mg/l) és ammónium (0,5 mg/l) tartalom tekintetében a minták már jó minősítést kaptak. Az elvégzett mérések alapján azt lehet mondani, hogy az említett eset negatív hatása már nem mutatható ki a patak vizében. Grósz János
A szerző által felhasznált irodalom: Magyar Szabványügyi Testület (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés. ? MSZ 12749:1993; Szoboszlay Sándor, Kriszt Balázs (2010): Környezeti elemek védelme. ? Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő, 130 p. |