|
„A fény mindig utat mutat,
Annak, ki a mélyben kutat.”
Az idén március 20-án 16 óra 15 perckor lép be a Nap a Kos jegyébe, ami azt jelzi, hogy itt a tavasz. A tavaszi Nap-éjegyenlőség pillanatának szakralitása abban áll, hogy a fény kiegyenlíti a sötétséget. Ezt a keleti bölcselet a jin és yang ábrával szemlélteti. A teremtett világban, az egymással szemben álló, de mégis egymást kiegészítő kozmikus erők jelen vannak és működnek.
Tavasszal szemtanúi vagyunk a természet újjászületésének. A születés Kos analógia, és az sem véletlen, hogy a csecsemő a fejecskéjével tör előre a szülőcsatornában. Az életbelépésének első harcát vívja, és sírása talán a biztonságos egységből való kilépés fájdalmának és kis egója első győzelemi mámorának keveréke. Számunkra talán ez az egyetlen sírás, aminek egyértelműen örülünk. A születés maga a pillanat szentsége. A planéták energiája egy pontban sűrűsödik. A kozmikus fénykép, a sors fotográfia elkészül. Az örök utazó elkezdi újabb földi ciklusát, azt a tapasztalatgyűjtést, melyre a magasabb világokban nem nyílt lehetősége.
A Kos egyenes jellem. Megalkuvást nem tűrő lendülete, energiája, őszintesége magával ragad. Sosem kételkedik abban, amit gondol, amit érez, amit tesz. Született harcos. Sosem adja fel, egyetlen irányt ismer: előre! A jegy uralkodó planétája Mars. A görög mitológiában ő Árész, akit a harcokban elkísértek a fiai: Deimosz, a rettenet és Phobosz, az iszonyat. Harci kocsija előtt pedig Erisz, a viszály halad. Nem véletlen az sem, hogy a viszály háborúvá fajulhat, aminek következménye a halál, a rettenet és az iszonyat. Árész Aphroditéval folytatott szerelmének gyümölcsei többek között Erósz és Harmónia. A legférfiasabb Olümposzi istentől, a háború istenétől és a szépség istennőjétől származik a szerelem istene, illetve a vidámság és művészetek patrónája.
Az asztrológiában a szexualitást jelölő két bolygó: Vénusz és Mars. Mondanom sem kell, melyik képviseli a női és melyik a férfi princípiumot. Bár manapság a libertinus ideológiák próbálják megkérdőjelezni a szexuális identitás(ok!) kérdését, én azt gondolom, hogy az energetikai harmonizációhoz nem árt, ha a „recept” úgy kezdődik: végy egy férfit és egy nőt!
Az emberi test, a fejtől a talpig megfeleltethető az Állatövi jegyeknek. A fej a Kos területe. A magyar nyelv, nem kis elfogultsággal mondhatom, hogy a leggazdagabb szimbólumháttérrel bír. Amikor valakiről azt mondjuk, hogy „elvesztette a fejét”, azt jelenti, hogy mellőzi a józanságot, képtelen tudatosan irányítani az életét, a sorsát. Aki pedig „fejvesztve menekül”, az ösztönösen, gondolkodás nélkül „menti az irháját”, és itt már nem számít a „mundér becsülete”. Nem is olyan régen, még a vezető pozícióban levő embereket „fejeseknek” hívtuk. Az sem véletlen, hogy a koronát a fejükön viselik a királyok. Persze manapság, a „demokratikusnak” hazudott világban az uralkodók hatalma szimbolikus. Már rég nem ők vezetnek. Parlamentáris demokráciában éldegél Európa jó része, és ennek ellenére, egy óriás-polip szervezet, egy európainak mondott „unió” igyekszik nyálkás tapadókorongjaival saját kénye-kedve szerint irányítani a „vazallusnak” tekintett országokat. A kérdés az, hogy az ember képes-e legyőzni a mélységek félelmetes szörnyét? Ne rejtsük véka alá az igazságot: ádáz harc folyik mifelénk. A sötét erők a létezésünket fenyegetik. Az újkori történelemkönyvünket mi írjuk. Küzdenünk kell. A XXI. század csatamezején vagyunk mindannyian. A lét örök, az élet véges. Az „itt és mostban” modern Kosokként az életünkért harcolunk. Nincs megalkuvás, nincs meghátrálás. Választanunk kell. Csengjen vészcsengőként lelkünkben a tavasz spirituális üzenete: az élet most is győzedelmeskedik a halál fölött! Ámen.
Véleményeiket, gondolataikat, kérdéseiket elküldhetik az asztros@yahoo.com címre.
Vigyázzanak magukra és egymásra! Tóth Sándor |
