Tamási József, Kartal plébánosa háromszázadik előadását tartja a kistarcsai Deáktanyán. A lenti képen a lepel lenyomata alapján készült számítógépes szimuláció látható
Tamási József kartali plébános pont a háromszázadik előadását tartotta a híres Torinói lepelről február végén, Kistarcsán, a Deáktanyán. A képen is látható hiteles másolatot jó barátja, néhai Dinnyés László képzőművész készítette el kérésére. Az eredetihez hasonló, parkettmintás szövésű vásznat nem lehetett beszerezni, mert azt Jézus idejében szőtték. A halotti lepel az eredeti méretben készült: 438 cm hosszú és 110 cm széles. A megalkotáshoz különféle nyövényi főzeteket használt a művész, sok-sok kísérletet végzett, mire sikerült ez a remek alkotás, ami kinézetében nagyon-nagyon hasonlít az eredetire. A több évtizede tartó előadássorozatnak az az értelme, hogy megerősítse az emberek hitét: hiszen ha a maga valóságában látják a leplet, akkor sokkal inkább elhiszik, hogy az eredetije Krisztus halotti leple lehetett. Nagyon nehéz dolog lenne egy olyan vásznat hamisítani, ami ilyen hihetetlen pontossággal mutatja mindazokat a sérüléseket, amelyeket a keresztre feszítésig tartó folyamatban elszenvedett a Megváltó. A hosszú lenvászonhoz kapcsolódó további legenda (bár ezt nem is próbálták tudományosan bizonyítani), hogy ez lehetett az utolsó vacsora asztalterítője. A lepelt szénizotópos és pollenvizsgálatnak is alávetették, hogy megállapítsák, melyik korból való, és magyarázatot találjanak arra a természetfeletti jelenségre, miként rajzolódhatott ki rajta tökéletesen a férfi arc és test (ami a fizikusok szerint nagyerejű neutronsugárzásból eredhet) és Krisztusnak a Bibliában leírt sebhelyei. A vita máig fennáll a hitelességét vallók és a hamisítás mellett érvelők között. Az ereklye mennyei védelmét mutatja, hogy amikor kigyulladt az a francia kápolna, ahol a középkorban a leplet őrizték, némi sérülés árán véletlenül sikerült azt kimenteni (az égési sérülések pótlását jelzik azok a furcsa foltok, melyek összehajtva egy sarokhoz kerülnek. (Elhangzott Eperjes Károly híres mondása, miszerint a véletlen a Teremtő Isten egyik fedőneve.) Ez éppolyan csodaszámba megy, mint az, hogy Leonardo Utolsó vacsora freskója annak ellenére épen maradt, hogy több száz évig szállt rá a kolostor konyhájának gőze, majd amikor a második világháborúban az épüket bombatalálatot kapott, akkor egyedül a freskót tartalmazó fal maradt meg sértetlenül.
A lepellel kapcsolatos gondolatok közül kiemelendő, hogy egyetelen más vallási vezető halotti leplét sem őrizték meg, és az is elgondolkodtató, hogy miként jut eszébe valakinek eltenni egy halotti leplet, ha nem azért, mert valami csodatétel kapcsolódik hozzá. VI. Pál pápa azt mondta róla, hogy ez az ötödik Evangélium (a Bibliában található négy másik mellett), hiszen ez hitelesíti a keresztutat és a feltámadást. Nagyon jó volt ez a 300. Torinói lepel előadás a kistarcsai Deáktanyán (a Kistarcsai Kulturális Egyesület szervezésében), mert a hívőket csak megerősítette hitükben – a hitetlenek pedig ugyanúgy maradtak, ahogy voltak. (F) |