|
Újabb nagy egyéniségét veszítette el a magyar és a kertvárosi sportélet. Hosszú, türelemmel viselt betegséget követően életének 78. évében elhunyt Csatári József, a kétszeres olimpiai bronz-, valamint kétszeres világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes birkózó. A robosztus külső ellenére jellegzetes rekedt hangja miatt csak Susogónak becézett sportoló a közelmúltban, december 17-én töltötte be 77. életévét. Rákosszentmihály szülöttje volt, itt cseperedett fel, és innen indult birkózókarrierje is. Tanulmányait a Csömöri úti elemi iskolában (ma Szent-Györgyi Albert Általános Iskola) kezdte.
– Egy ilyen öregdiák számára mindig megható esemény a régi iskolájába visszatérni. Én is így vagyok ezzel, de azt sem tagadom, csak ámulok, hogy az elmúlt hat évtizedben mennyit változott ez az iskola – mondta Susogó 2015-ben, amikor nemcsak ellátogatott, hanem rendhagyó osztályfőnöki órát is tartott egykori iskolájában. A történeteit akkor szájtátva hallgatták a szentmihályi gyerekek. Susogó azt még megérte, hogy szeretett iskoláját lebontsák (bár, erről, valószínűleg nem sok hír jutott el hozzá), ám a helyére épülő új iskola avatóján már nem tud majd ott lenni.
Csatári József kisdiákként a helyi sportegyesületben, az RTK-ban kezdett el focizni, majd atletizált, és talán Szentmihály másik szülöttje, Varjú Vilmos hatására a súlylökéssel is megpróbálkozott. 15 éves korától aztán a Kinizsi Húsosban kezdett birkózni. Emellett pedig hentes- és mészárosként dolgozott a Vágóhídon. 1963-ban került be a válogatottba, és 1965-ben igazolt az akkori topklubba, a Budapesti Honvédba.
Tehetségét igazolva hat világversenyen sikerült érmet szereznie, ám klasszisát leginkább az bizonyította, hogy mindkét fogásnemben, szabad- és kötöttfogásban képes volt kimagasló teljesítményre – ezt pedig nem sok birkózó mondhatja el magáról. Csatári a szabadfogásúak 100 kg-os mezőnyében 19 egyéni és 21 csapatbajnoki címet szerzett, 11 évig volt válogatott, 1968-ban és 72-ben is bronzérmes volt az olimpián. Közben két világbajnokságon is ezüstérmet szerzett. Az egyiket, 1970-ben azonban nem kedvenc fogásnemében, hanem kötöttfogásban szerezte, mert neki kellett pótolnia a barátját és edzőpartnerét, a tragikusan fiatalon elhunyt kétszeres olimpiai bajnok és szintén kertvárosi kötődésű Kozma Istvánt. Sikeres pályafutása elismeréseképpen 2016-ban megkapta a Magyar Birkózó Szövetség Életműdíját.
Susogó az utóbbi években súlyos betegséggel küszködött, tavaly az egyik lábát amputálni kellett. Ennek ellenére úgy tűnt, hogy sikerül felépülnie, ám állapota idén rosszabbra fordult, mely január végi távozásához vezetett.
– Nagyon szomorúak vagyunk Józsi halála miatt – mondta Ancsin László, a Magyar Birkózó Szövetség kerületünkben élő elnökségi tagja és a KSE birkózószakosztályának vezetője. – Személyében nemcsak egy régi vágású, klasszikus birkózót, hanem egy rendkívül jó embert veszítettünk el. Amit ő tudott a birkózószőnyegen, azt csak nagyon kevesen tudták és tudják.
Csatári Józsefről 2015-ben egykori szentmihályi iskolájában, a Szent-Györgyiben tornatermet neveztek el, a kertvárosi birkózószakosztálynál pedig felmerült, hogy az erzsébetligeti birkózócsarnokot róla nevezzék majd el.
Csatári Józsefet a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Birkózó Szövetség is saját halottjának tekinti.
Riersch Tamás |
