|
Elkészült a védőkerítés a Mátyásföldi Repülőtér egyik legértékesebb, mintegy hathektáros gyepterülete körül. A XVI. kerületi önkormányzat kezdeményezésének célja, hogy a ritka növények és állatok a taposástól, bolygatástól mentes élőhelyen maradhassanak fenn, sőt idővel gyarapodhassanak.
Az elzárt területen várhatóan megtelepszik a földön fészkelő mezei pityer (a képen etetésre váró fiókáival látható)
A valaha repülőgépeket, vitorlázókat és helikoptereket fogadó, több mint 42 hektáros terület ma elsősorban természeti kincs: nagy részét pannon homoki gyep borítja. Az élőhelyvédelmi tervet Ádám Attila István önkormányzati főkertész Bajor Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberével, valamint Szilvácsku Zsolttal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársával dolgozta ki. A vadhálós elkerítés a legérzékenyebb gyepfoltot óvja.
A munka nem ért véget a kerítés felállításával. A szakemberek már gyérítették az idegenhonos, terjedő növényeket: bálványfát, királydinnyét, parlagfüvet és aranyvesszőt távolítottak el. Különös figyelmet kapnak az itt élő növényritkaságok, köztük a kései pitypang, a budai imola, a kunkorgó árvalányhaj és a hegyi árvalányhaj. A bárányüröm, a zászlós csűdfű és a változó gurgolya is a gyep értékei közé tartozik. A főkertész kiemelte a magyar kakukkfüvet is, amely csapadékos tavaszokon látványos párnákat alkothat.
A terület állatvilága ugyancsak figyelemre méltó. Biztosan előfordul itt a sisakos sáska, az ezüstös boglárka és az imádkozó sáska. A zavartalanság különösen a talajon fészkelő madaraknak kedvezhet: a mezei és a búbos pacsirta, valamint a réti pityer állománya növekedhet. Költőládákkal a gyöngybagoly és a vörös vércse megtelepedését segítenék, a búbos bankának pedig mesterséges fészkelőhelyet alakíthatnak ki.
A kezdeményezés lényege nem a terület magára hagyása, hanem a tudatos gondozás. A főkertész szerint a növényzet állapota az időjárástól is függ: egy csapadékos tavasz kedvezhet a ritkább fajoknak, szárazabb időszakban viszont visszahúzódhatnak. A védelem ezért hosszú távú feladat; a veszélyeztető özönnövények visszaszorítását és az élőhely figyelését a jövőben is folytatni kell.
A kerítés nem jelenti azt, hogy a természetet örökre elzárják az érdeklődők elől. A főkertész tájékoztatása szerint elsőként két helyen kerülnek ki ismertetőtáblák az ürgékről, madarakról, rovarokról és növényekről. Később szakvezetéses sétákon belülről is bemutathatják a gyepet, az egyes növények mellé pedig további táblák kerülhetnek. Ezzel fokozatosan tanösvény alakulhat ki, amely egyszerre szolgálja a természetvédelmet és az ismeretterjesztést. A séták időpontja még nem ismert.
|
